El nem engedett szerelmek
Ha úgy éreztük meg találtuk életünk nagy szerelmét ám ő mégsem velünk kívánja folytatni útját, egy világ törik össze bennünk és nem tudjuk, hogyan tovább. Az olyan kapcsolatok melyek úgy érnek véget, hogy bennünk még a szerelem lángja ég, akár évekig is elkísérhetnek minket. És az emlékeinkhez leszünk láncolva egy életen át. A lezáratlan kapcsolatok nyitott sebeket hagynak lelkünkben. Minden későbbi kapcsolatot hajlamosak leszünk az előzőhöz hasonlítani, éppen ezért senki sem lesz számunkra tökéletes. Minél több idő telik el a szakítás óta, annál inkább csak a szép emlékek fognak eszünkbe jutni és csak a szép pillanatokra fogunk vissza emlékezni. Éppen ezért nem lesz az a földi lény, aki ezeknek az elvárásoknak meg tudnának felelni. Így szépen lassan mindenkit elüldözünk magunk mellől, esélyt nem adva arra,hogy bebizonyíthassa,hogy talán ő mindent megadhatna számunkra. Amikor egyedül maradunk, hajlamosak vagyunk vissza siratni elmúlt nagy szerelmeinket. Úgy gondoljuk, hogy ő az egyetlen ember, aki boldoggá tehetne minket. Minden pillanatnak meg van a maga emléke, minden csóknak az íze, de az időt nem lehet visszaforgatni. Ha valami véget ért annak meg volt a maga oka, ha a másik fél lezár egy kapcsolatot, azt kár tovább feszegetni, mert akkor abban valószínűleg annyi volt. Kár elhinni azokat a hangzatos mondatokat, hogy aki elmegy az hazatér. Nem, aki elmegy az nem tér haza, mert valószínűleg sohasem érezte mellettünk otthon magát. Aki tudja és érzi, hogy megtalálta az életben az igazszerelmet az sosem akarja elhagyni, mert akkor ér igazán haza. Amíg otthon ülsz, és azt várod, hogy visszatérjen hozzád a múltad, addig saját magadat zárod ki attól a lehetőségtől, hogy valóban szerelmes legyél. Most talán még úgy gondolod, hogy a kapcsolataid azért nem működnek, mert a te másik feled a régi szerelmed lenne a tökéletes, és talán el is hiszed, hogy ő még egyszer visszatér. Amíg ebbe a hitbe kapaszkodsz, addig szépen lassan egyedül maradsz az emlékeiddel, talán örökre. Kérlek, engedd őt el, mert nem ő az igazi, ha az lett volna még ma is melletted lenne. A lezáratlan szerelmek visszahúznak, gúzsba kötnek és mélyfájdalmat borítanak rád, magányosabb, vagy mint egy remete. Ha az összes régi emlékedet dobozba teszed, és helyette újakat gyűjtesz, ha képes vagy elengedni a múltad a jövő tele lesz számodra szebbnél szebb lehetőségekkel. És akkor jön el ő is, aki minden régi, és elmúlt szerelmet, feledtet és felülírja a szerelemről alkotott képedet. Ha lehetőséget adsz másoknak, akkor lehetőséget adsz magadnak is az igazi szerelem megtalálására.