Már nem félek, mert hiszek. Már nem bánom, hogy annyit fájt a szívem, hogy oly sok mindent vesztettem. Nem bánom, hogy annyit sírtam. Hogy csalódnom kellett százszor és ezerszer barátban, szerelemben, Istenben. Már értem Isten miért vett el és miért adott vissza mindent. Miért nyomott le a víz alá majd nyújtotta értem a kezét. Már nem kérdezem, hol vagy Istenem, amikor csalódott vagyok, mert tudom, hogy itt van velem. Nem félek tőletek, nem árthattok. Erős vagyok, erős a hitem. Tudom, mit akarok és nem félek érte szembe menni senkivel sem. Félre állíthatsz, de akkor is itt leszek, ellökhetsz de akkor is felállok, be sározhatsz de lesz erőm lemosni.. Tudom miért élek, már tisztán látom létem értelmét, és abban ,hogy elérjem, a célom nem akadályozhatsz meg. Senki sem, mert Ő aki rám mérte a terheket, a mérhetetlen fájdalmakat és a leküzdhetetlen akadályokat, Isten tudja , hogy felkészültem. A vért mellyel felruházott erősebb az álnokságnál, erősebb a gonoszságnál, az irigységnél. Az én páncélomat, az elhullatott könnyeimből és átélt fájdalmaimból szőtte. Átugrottam az akadályokat, amelyeket elém állított. Már ne akarj hozzám tartozni, túl késő, hogy elfelejtsem neked azt, hogy ártani akartál, annak, aki segített rajtad. Nem érdekel az álláspontod, nem tudsz meggyőzni. Tudnod kell hát neked is, hogy nem taposhatsz el olyan könnyedén, az én szívem tiszta, nem vakítja el emberi önzőség vagy kapzsiság. Hát tudd, itt vagyok, felkészültem, és ajánlom, számolj velem!!!!!!!!