Életünk folyamán rengeteg hibát követünk el, akár akarattal, akár akaratunkon kívül. Alapjába véve nem azzal van a legnagyobb baj,hogy ezeket megtesszük,  hanem azzal belátjuk e ha hibáztunk. Megszólal-e az a belső hang, melyet lelkiismeret furdalásnak nevezünk. Érezzük-e hogy kínoz,hogy gyötör a bűntudat?  Ha igen az már jó jel,mert akkor tudjuk,hogy bennünk van Isten. Hiszen ez az ő keserűsége és fájdalma, azért amit tettünk, vagy azért amit elmulasztottunk megtenni. Legtöbbször hozzá imádkozunk „ Bocsásd meg a mi bűneinket” De honnan tudhatjuk,hogy ez megtörténik, mikor érkezik el az Isteni megbocsátás?  A válasz nem is olyan bonyolult. Ha el hisszük,hogy Isten bennünk él "Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik?- (1Kor. 3,16) , azt is el kell hinnünk,hogy  a bűneink elkövetésekor Isten szólal meg lelkiismeret formájában, akkor tudni fogjuk,hogy a bűneink akkor találnak megbocsátásra, ha a bűntudatunk elhallgat. De ez csak akkor történik meg, ha önmagadnak bocsájtasz meg. Magunknak viszont a legnehezebb megbocsátani. Ha például gyermekünk eltör, egy vázát hamar túl lendülünk rajta, ha egy testvér elfelejt, egy születésnapot megbocsájtjuk neki, vannak emberek akik még a megcsaláson is túl tudnak lépni. Miért megy hát olyan könnyen másokkal szemben megbocsátani, mint a magunknak történő megbocsátás. A SZERETET a kulcsszó, a szeretet melynek mindent  átható ereje van, a szeretet erősebb, mint bármilyen harag ,melyet aziránt éreznénk, aki valamilyen formában fájdalmat okozott számunkra. Most már tudod a választ, azért nehéz megbocsátani magadnak, mert nem szereted eléggé önmagad. Meg kell találni az egyensúlyt, meg kell tanulnod elfogadni magad minden hibáddal együtt és meg kell tanulnod, szeretni önmagadat. És ha kellő szeretettel tekintesz magadra, a szeretetből fakadó erőből képes leszel megbocsátani magadnak is , akkor hallgat majd el a bűntudat hangja, és akkor érzed igazán, hogy Isten is megbocsátott neked.