Az utóbbi időben úgy tűnhet kicsit rendezetlen a blogom. Amikor elkezdtem a blogot írni januárban, abból a megfontolásból tettem, hogy a gondolataim kivetítésével sikerül megtalálnom a magam útját. Ezt úgy képzeltem el és képzelem ma is, hogy az életem során megtanult és megtapasztalt bölcsességeket összegyűjtöm, gondolataimban megformálom és megosztom veletek, ez segít nekem is és másoknak is egy sikeresebb, boldogabb élet kialakításában. Azok az eszmefuttatások melyeket időnként „ papírra” vetek valóban minden bennem születik meg, ez persze nem azt jelenti, hogy én találom fel a spanyol viaszt, természetesen nem.  Az elmúlt 30 évkülönböző mesterei, tanítói, a Biblia vagy más  könyvekből megismert életbölcsességeket vegyítem a saját élettapasztalatommal és  a bennem megszülető gondolatokkal. Amióta az önkifejezés e módját használom, önmagamat visszaolvasva sokat segített számomra az önmegismerésben. Amit már tudok magamról: Bár sok mindenkinek nem tetszik, és nehezen tudják elfogadni, de én egy akaratos ember vagyok. Akaratos, mert elsősorban tudom mi a célom.  Nem félek élni, és nem félek reménykedni abban,hogy egyszer teljesen megtalálom önmagamat. De addig is, vannak dolgok amikből nem engedek. Én magamnak hiszek, és legfőképp magamban hiszek. Azt tudom amit megtanultam, azt érzem amit átéltem, abból tanultam a legtöbbet ami a legnagyobb fájdalmat okozott. Abból meritek erőt, ami örömet okoz számomra és ők azok, akiket szeretek. Azokban bízom, akik soha nem csaptak be. Gyűlölöm a hazugságot, és nehezen kezelem az igazságtalanságot. Nem szeretem, ha ok nélkül másokat bántanak. Nem felejtem honnan jöttem, és mindig észben tartom, kik azok akik a nehezebb napokon is velem voltak. Nem felejtem el azokat a szeretteimet, akik már nem lehetnek velem. De elfelejtek mindenkit aki bántott, aki megpróbált megalázni vagy levegőnek nézni. Nem félek kérdezni, nem bánom ha emiatt nem tartanak elég okosnak. De nem tűröm,hogy olyan emberek okoskodjanak, akiknek hallgatniuk kellene. Nem ismerem az irigységet, de nem szeretem, ha mások a jelenlétemben gyakorolják. Nem hagyom,hogy hatalmukat rajtam gyakorolják a rossz emberek, nem hagyom, hogy a negatívak elszívják az energiámat. Képes vagyok olyannak elfogadni magamat  amilyen vagyok, éppen ezért nincsenek rám hatással az aljas emberek szemétkedései. És a legfontosabb, tudom,hogy sohasem leszek egyedül, mert már megtaláltam a legnagyobb támaszom Istent. És bár tudom,hogy a világ egy veszélyes hely, ahol az emberi gonoszság tombol, nem félek szembenézni vele, mert a hitem a legerősebb Istenben és önmagamban. És ha eltudtok engem ilyennek fogadni, és kíváncsiak vagytok rám továbbra is,kérlek olvassatok és remélem,hogy együtt mindannyian végül megtaláljuk majd a saját utunkat amelyet a boldogság fog végkísérni!

Üdv: F. Kata/fabikat